Rétsági Általános Iskola Madách Imre Tagintézménye - Keszeg
„Az iskola akkor van jó helyen, ha a gyermek számára gyalogszerrel elérhető.” (Klebelsberg Kuno)
 

Faliújság
Boldogságórák- képes beszámoló PDF Nyomtatás E-mail

KÉPES BESZÁMOLÓNKBAN ÖSSZEGYŰJTÖTTÜK A HÓNAPOK BEJEGYZÉSEIT…
EZEK A LEGJOBB PILLANATFELVÉTELEK…
E MOZAIK-KÉPEKBŐL LÉTREJÖHET BOLDOG ISKOLÁNK ÉVES TABLÓJA
J

alt

Szeptember 29.

Kicsi összevont alsó tagozatos iskolánkban minden diák és szülő boldogan vesz részt a programban. HÁLACSOKROT készítettünk, HÁLAVIRÁGOKBÓL, szeretteinknek adjuk.

alt               alt

 Megható és felemelő érzés átélni, ahogy kinyílnak, ahogy örülnek… hallgatni, olvasni mindazt, amiért hálát éreznek…
Lassacskán minden napunk “SZÉP NAP”. Önfeledten dúdolgatjuk, dalolgatjuk. Mi is kedvet kaptunk. Verset írtunk közösen. A kisebbek ötletelők, a nagyobbak rímfaragók
…Már dallama is van, de még csiszolgatásra szorul, mert a szótagok itt-ott kilógnak, a sorok kanyarognak – de hát ez a mi dalunk, így is szeretjük.

Október 25.

Optimista képregényeinket örömmel készítettük büszkék vagyunk rá.

alt

Bővebben...
 
Tanév végi tájékoztató PDF Nyomtatás E-mail

TANÉVZÁRÓ ÜNNEPSÉG ÉS A 4. OSZTÁLYOSOK BÚCSÚZTATÓJA

Tanévzáró ünnepségünket és a 4. osztályosok búcsúztatóját 2017. június 15-én, csütörtökön délelőtt tartjuk. Az ünnepség pontos kezdési időpontja 10 óra.

BIZONYÍTVÁNYOSZTÁS

2017. június 23. (péntek) 16 óra

NYÁRI SZÜNET

A nyári szünet 2017. június 16-tól 2017. augusztus 31-éig tart

alt

 
Pünkösd PDF Nyomtatás E-mail

Pünkösdvasárnap: 2017. június 4.

Pünkösdhétfő: 2017. június 5.

Pünkösdi szentekA pünkösd, amelyet a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn ünnepelnek, keresztény ünnep, a Szentlélek kiáradásáról való megemlékezés a keresztény világban.

A Szentlélek kiáradását úgy írják le, mint az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontját. A Szentlélek (görög: pneuma, latin: Spiritus Sanctus) pünkösd napján árasztotta el Jézus tanítványait, az apostolokat, ezzel a történéssel pedig a keresztényeknek új tartalommal lett felruházva e jeles nap.
Krisztus idejében a pünkösd zsidó ünnep volt, mégpedig a sínai szövetségé. Szél zúgása és tűz sercegése jelezte Isten jelenlétét és kegyelmének kiáradását. Az Ószövetségben a próféták már megjövendölték az Újszövetséget mielőtt Krisztus megszületett. Keresztelő János jövendölésében is megtalálható a Szentlélek motívuma.

Jézus megkeresztelkedését követően Keresztelő Jánosnál a Szentlélek egy galamb alakjában szállt le Jézusra. Így kapta a Szentlélek a galamb szimbólumát a katolikusok ikonográfiájában.

A katolikus pünkösd tárgyát a húsvéti misztériumnak a beteljesedése képezi. Ekkor ünneplik a Szentlélek eljövetelét és ajándékainak kiáradását, az új törvényt, valamint az Egyház születésnapját. 1956-ig vigíliáját és oktáváját is ünnepelték, a húsvét időszaka így a pünkösd utáni szombattal fejeződött be. 1969-et követően a pünkösdhétfőt már az évközi időhöz sorolják.

A Pünkösd eredete

Az ószövetségi zsidó ünnepből ered, amely héberül Sávuót, a törvényadásnak vagy tóra-adásnak és az új kenyérnek az ünnepe.

Az Ószövetségben három fő ünnep rendeltetett el a zsidóknak az Úr által. Ezek közül a pünkösd, az 50. nap, a középső ünnep.

A Szentírásban szintén említett húsvét utáni ötvenedik napon kerül megtartásra. Ebből következően pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábban május 10-re, legkésőbb pedig június 13-ra eshet.

A név görög megfelelője, a pentékoszté szintén 50-et jelent, a magyar elnevezés is erre a szóra vezethető vissza. Egy hétig tart, ugyanúgy, mint a húsvét, amiből két napot ünnepelnek nyilvánosan.

Az ókori keresztény írók a 2. században tesznek először említést a pünkösdről, mint ünnepről. Viszont a pünkösdöt már az egyház kezdetétől, az apostolok ideje óta ünneplik. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása a hagyomány szerint pünkösdtől veszi kezdetét a római katolikus egyházban. Az ünnep nevéről májust a pünkösd havának is szokás nevezni.

Pünkösdi népszokások

Kultúránkban sokféle szokás kapcsolódik a pünkösd ünnepéhez, amelyek közül több is a kereszténység előtti időkre vezethető vissza. Ilyenek például a római floráliák, melyek tavaszköszöntő ünnepségek voltak Flóra istennő tiszteletére. Flóra a virágok, növények, általánosságban a termékenység istennője volt. Görög neve Khlóris, jelentése Zöldellő vagy Viruló. (vagy: jelentése halványzöld, zöldellő, friss.)

Májusfa

A hagyományok szerint nem csak május elsején, hanem pünkösdkor is állítanak májusfát.

Bizonyos településeken az a szokás, hogy a májusfát pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöldellő ág a természet állandó megújulását szimbolizálja, valamint az udvarlás szándékának is kifejezője. A májusfát szalagokkal, étellel, itallal díszítik.

Pünkösdi király

Már a középkorban is meglévő szokás volt, hogy ügyességi versenyeken(, mint például tuskócipelés vagy karikába dobás,) megválasztották a legrátermettebb ifjút, aki a többiek vezetője lett. A pünkösdi király állandó vendég volt lakodalmakon, ünnepségeken, mulatságokon. A kocsmákban a közösség számlájára ingyen fogyaszthatott. Tisztsége egy héttől akár egy évig is tarthatott.

Pünkösdi királynéjárás

Az eredeti szokás szerint négy lány vitte körbe a faluban az ötödiket, a legkisebbet és legszebbet. A menetet énekek és jókívánságok kísérték. A lány feje felett kendőt feszítettek ki vagy fátyollal takarták le. Éneklés közben járták körbe a királynét, majd végül felemelték, a rituálé közben pedig termékenységvarázsló mondókák hangzottak el. A lányoknak ajándékokat is adtak. A termékenységvarázslás elsősorban a Dunántúlon elterjedt szokás. A későbbiekben adománygyűjtéssel is egybekötötték.

 
Jótékonysági rendezvény PDF Nyomtatás E-mail

alt

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 10