Rétsági Általános Iskola Madách Imre Tagintézménye - Keszeg
„Az iskola akkor van jó helyen, ha a gyermek számára gyalogszerrel elérhető.” (Klebelsberg Kuno)
 

Faliújság
Tanév végi tájékoztató PDF Nyomtatás E-mail

TANÉVZÁRÓ ÜNNEPSÉG ÉS A 4. OSZTÁLYOSOK BÚCSÚZTATÓJA

Tanévzáró ünnepségünket és a 4. osztályosok búcsúztatóját 2017. június 15-én, csütörtökön délelőtt tartjuk. Az ünnepség pontos kezdési időpontja 10 óra.

BIZONYÍTVÁNYOSZTÁS

2017. június 23. (péntek) 16 óra

NYÁRI SZÜNET

A nyári szünet 2017. június 16-tól 2017. augusztus 31-éig tart

alt

 
Pünkösd PDF Nyomtatás E-mail

Pünkösdvasárnap: 2017. június 4.

Pünkösdhétfő: 2017. június 5.

Pünkösdi szentekA pünkösd, amelyet a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn ünnepelnek, keresztény ünnep, a Szentlélek kiáradásáról való megemlékezés a keresztény világban.

A Szentlélek kiáradását úgy írják le, mint az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontját. A Szentlélek (görög: pneuma, latin: Spiritus Sanctus) pünkösd napján árasztotta el Jézus tanítványait, az apostolokat, ezzel a történéssel pedig a keresztényeknek új tartalommal lett felruházva e jeles nap.
Krisztus idejében a pünkösd zsidó ünnep volt, mégpedig a sínai szövetségé. Szél zúgása és tűz sercegése jelezte Isten jelenlétét és kegyelmének kiáradását. Az Ószövetségben a próféták már megjövendölték az Újszövetséget mielőtt Krisztus megszületett. Keresztelő János jövendölésében is megtalálható a Szentlélek motívuma.

Jézus megkeresztelkedését követően Keresztelő Jánosnál a Szentlélek egy galamb alakjában szállt le Jézusra. Így kapta a Szentlélek a galamb szimbólumát a katolikusok ikonográfiájában.

A katolikus pünkösd tárgyát a húsvéti misztériumnak a beteljesedése képezi. Ekkor ünneplik a Szentlélek eljövetelét és ajándékainak kiáradását, az új törvényt, valamint az Egyház születésnapját. 1956-ig vigíliáját és oktáváját is ünnepelték, a húsvét időszaka így a pünkösd utáni szombattal fejeződött be. 1969-et követően a pünkösdhétfőt már az évközi időhöz sorolják.

A Pünkösd eredete

Az ószövetségi zsidó ünnepből ered, amely héberül Sávuót, a törvényadásnak vagy tóra-adásnak és az új kenyérnek az ünnepe.

Az Ószövetségben három fő ünnep rendeltetett el a zsidóknak az Úr által. Ezek közül a pünkösd, az 50. nap, a középső ünnep.

A Szentírásban szintén említett húsvét utáni ötvenedik napon kerül megtartásra. Ebből következően pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábban május 10-re, legkésőbb pedig június 13-ra eshet.

A név görög megfelelője, a pentékoszté szintén 50-et jelent, a magyar elnevezés is erre a szóra vezethető vissza. Egy hétig tart, ugyanúgy, mint a húsvét, amiből két napot ünnepelnek nyilvánosan.

Az ókori keresztény írók a 2. században tesznek először említést a pünkösdről, mint ünnepről. Viszont a pünkösdöt már az egyház kezdetétől, az apostolok ideje óta ünneplik. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása a hagyomány szerint pünkösdtől veszi kezdetét a római katolikus egyházban. Az ünnep nevéről májust a pünkösd havának is szokás nevezni.

Pünkösdi népszokások

Kultúránkban sokféle szokás kapcsolódik a pünkösd ünnepéhez, amelyek közül több is a kereszténység előtti időkre vezethető vissza. Ilyenek például a római floráliák, melyek tavaszköszöntő ünnepségek voltak Flóra istennő tiszteletére. Flóra a virágok, növények, általánosságban a termékenység istennője volt. Görög neve Khlóris, jelentése Zöldellő vagy Viruló. (vagy: jelentése halványzöld, zöldellő, friss.)

Májusfa

A hagyományok szerint nem csak május elsején, hanem pünkösdkor is állítanak májusfát.

Bizonyos településeken az a szokás, hogy a májusfát pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöldellő ág a természet állandó megújulását szimbolizálja, valamint az udvarlás szándékának is kifejezője. A májusfát szalagokkal, étellel, itallal díszítik.

Pünkösdi király

Már a középkorban is meglévő szokás volt, hogy ügyességi versenyeken(, mint például tuskócipelés vagy karikába dobás,) megválasztották a legrátermettebb ifjút, aki a többiek vezetője lett. A pünkösdi király állandó vendég volt lakodalmakon, ünnepségeken, mulatságokon. A kocsmákban a közösség számlájára ingyen fogyaszthatott. Tisztsége egy héttől akár egy évig is tarthatott.

Pünkösdi királynéjárás

Az eredeti szokás szerint négy lány vitte körbe a faluban az ötödiket, a legkisebbet és legszebbet. A menetet énekek és jókívánságok kísérték. A lány feje felett kendőt feszítettek ki vagy fátyollal takarták le. Éneklés közben járták körbe a királynét, majd végül felemelték, a rituálé közben pedig termékenységvarázsló mondókák hangzottak el. A lányoknak ajándékokat is adtak. A termékenységvarázslás elsősorban a Dunántúlon elterjedt szokás. A későbbiekben adománygyűjtéssel is egybekötötték.

 
Jótékonysági rendezvény PDF Nyomtatás E-mail

alt

 
1. osztályosok beiratása PDF Nyomtatás E-mail

alt

 
Márciusi, áprilisi hónap legfontosabb feladatai PDF Nyomtatás E-mail

2017. III. 23.   

  • Boldogságóra
    • Apró örömök élvezete    

2017. III. utolsó hetében    

  • II. iskola előkészítő foglalkozás

2017. III. 29.    

  • Nevelőtestületi megbeszélés

2017. III. 31.

  • Felkészülés a jótékonysági rendezvényre
    • III. tanítás nélküli munkanap

2017. IV. 1.    

  • Jótékonysági rendezvény

2017. IV. második hetében    

  • III. iskola előkészítő foglalkozás    

2017. IV. 11.    

  • Nyílt órák    

2017. IV. 12.    

  • Húsvétváró
    • IV. tanítás nélküli munkanap

2017. IV. 13-tól IV. 18-ig    

  • Tavaszi szünet:
    • A szünet előtti utolsó tanítási nap április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 19. (szerda).                                

2017. IV. 20.    

  • Boldogságóra
    • Megbocsátás

2017. IV. 20-21.

  • Első osztályosok beíratása

2017. IV. 27.    

  • Fogadóóra
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 10