A keszegi Szent Imre templom története Nyomtatás
„Ha pedig a hitnek pajzsát megtartod, az üdvösség sisakját is felveszed.”
alt

A keszegi leányegyház (filia) alapítása az 1716. évi újjátelepítéshez kapcsolódik.
A telepítő, gróf Koháry István országbíró (1649-1731) nevéhez fűződik egy kezdetleges templom vagy kápolna építése.
A keszegi fiókegyházat az 1711-ben alapított nézsai plébániához csatolták.
1727-ben egy püspöki látogatás során feljegyezték a Szent András és Benedek tiszteletére felavatott templomról: „egyedül a szentélye volt boltozva és kifehérítve… padolatot nélkülözött… bár sindelteteje újnak íratik… a körülötte elterülő temető nélkülözte a kerítést.” Rendelkezett viszont ablakokkal, sekrestyével és fából készült kórussal.
A templomban hantolták el Lelovanecz Mihály plébánost 1739-ben pünkösdkor.
Az 1746-os püspöki látogatáskor már a sekrestye is boltozott, a templomot padolattal látták el, és kívül is szépen kimeszelték.
A felújítást az akkori kegyúr, gróf Koháry Endre végeztette, s ő állíttatta az új Szent András-oltárt is.
A templomnak ekkor még tornya nincs, az előtte elhelyezkedő fa „harangláb viszont már két ércet tartott” 1767-ben.

 

 

 

alt

A következő birtokosnak, gróf galántai Eszterházy Imre (1689-1763) nyitrai püspöknek köszönhető a ma is álló Isten háza. 1750-ben először egy új oltárt állíttatott Szent Imre tiszteletére, majd 1755-ben kőből építtette az új, barokk stílusú, dongaboltozatos templomot részben a község adójából, részben a saját költségén. 1756-ban áldotta meg Galamb János főesperes.
A templomhajó mérete: 16x9x7 méter (hosszúság, szélesség, magasság), a szentélyé: 6x5x7 méter.
Az eddigi főoltárból mellékoltár lett, szilárd anyagból építették a kórust is, és beállítottak egy négyváltozatú orgonát. A felszentelés dátumát az örökmécsesben elhelyezett papírdarabon lévő évszám is megerősíti.
1786-ban építették a fa harangláb helyére a tornyot, mely 22 méter magas.

 

 

 

 

 

 

 

 alt

 alt

 

A templom főoltárának képe az imádkozó Szent Imre herceget ábrázolja, Warság Jakab műve (1835). A mellékoltár témája Jézus megkeresztelése, 18. század végi alkotás.
Keszeg 1800 táján került a baráti Huszár család tulajdonába. Ők is a szívükön viselték a templom és az egyház sorsát.
A felújítások, harangöntetés, javítások esetén mindig számítani lehetett a segítségükre.
A birtokszerző, Huszár I. József királyi tanácsos (1739-1816) a kastélyt, fia, Huszár II. József (1774-1855) a nemzetségi sírboltot építtette.
A Huszár család keszegi ága ettől kezdve – 1933-ig – a templom északi oldala alatt lévő kriptába temetkezett.
A birtokszerzőt 1816-ban már ide helyezték örök nyugalomra.
1909-ben a család hozzájárulásával újították fel a templomot leszakadással fenyegető kórust, melyet vasráccsal láttak el.
 alt  alt
Az elavult tetőzsindelyt 1935-ben palatetővel váltották fel.
A II. világháborút az épület nem sínylette meg, a templom felszerelése szinte hiánytalanul megmaradt, azonban a nemzetségi sírboltot a szovjet katonák feldúlták.

Forrás: Lehotka Gábor írása

Szerkesztette: Deák Ervin