„Ha pedig a hitnek pajzsát megtartod, az üdvösség sisakját is felveszed.” |
|
A keszegi leányegyház (filia) alapítása az 1716. évi újjátelepítéshez kapcsolódik. A telepítő, gróf Koháry István országbíró (1649-1731) nevéhez fűződik egy kezdetleges templom vagy kápolna építése. A keszegi fiókegyházat az 1711-ben alapított nézsai plébániához csatolták. 1727-ben egy püspöki látogatás során feljegyezték a Szent András és Benedek tiszteletére felavatott templomról: „egyedül a szentélye volt boltozva és kifehérítve… padolatot nélkülözött… bár sindelteteje újnak íratik… a körülötte elterülő temető nélkülözte a kerítést.” Rendelkezett viszont ablakokkal, sekrestyével és fából készült kórussal. A templomban hantolták el Lelovanecz Mihály plébánost 1739-ben pünkösdkor. Az 1746-os püspöki látogatáskor már a sekrestye is boltozott, a templomot padolattal látták el, és kívül is szépen kimeszelték. A felújítást az akkori kegyúr, gróf Koháry Endre végeztette, s ő állíttatta az új Szent András-oltárt is. A templomnak ekkor még tornya nincs, az előtte elhelyezkedő fa „harangláb viszont már két ércet tartott” 1767-ben.
|
|
A következő birtokosnak, gróf galántai Eszterházy Imre (1689-1763) nyitrai püspöknek köszönhető a ma is álló Isten háza. 1750-ben először egy új oltárt állíttatott Szent Imre tiszteletére, majd 1755-ben kőből építtette az új, barokk stílusú, dongaboltozatos templomot részben a község adójából, részben a saját költségén. 1756-ban áldotta meg Galamb János főesperes. A templomhajó mérete: 16x9x7 méter (hosszúság, szélesség, magasság), a szentélyé: 6x5x7 méter. Az eddigi főoltárból mellékoltár lett, szilárd anyagból építették a kórust is, és beállítottak egy négyváltozatú orgonát. A felszentelés dátumát az örökmécsesben elhelyezett papírdarabon lévő évszám is megerősíti. 1786-ban építették a fa harangláb helyére a tornyot, mely 22 méter magas.
|
|
|
A templom főoltárának képe az imádkozó Szent Imre herceget ábrázolja, Warság Jakab műve (1835). A mellékoltár témája Jézus megkeresztelése, 18. század végi alkotás. Keszeg 1800 táján került a baráti Huszár család tulajdonába. Ők is a szívükön viselték a templom és az egyház sorsát. A felújítások, harangöntetés, javítások esetén mindig számítani lehetett a segítségükre. A birtokszerző, Huszár I. József királyi tanácsos (1739-1816) a kastélyt, fia, Huszár II. József (1774-1855) a nemzetségi sírboltot építtette. A Huszár család keszegi ága ettől kezdve – 1933-ig – a templom északi oldala alatt lévő kriptába temetkezett. A birtokszerzőt 1816-ban már ide helyezték örök nyugalomra. 1909-ben a család hozzájárulásával újították fel a templomot leszakadással fenyegető kórust, melyet vasráccsal láttak el. |
|
|
Az elavult tetőzsindelyt 1935-ben palatetővel váltották fel. A II. világháborút az épület nem sínylette meg, a templom felszerelése szinte hiánytalanul megmaradt, azonban a nemzetségi sírboltot a szovjet katonák feldúlták. |
Forrás: Lehotka Gábor írása
Szerkesztette: Deák Ervin
|