A keszegi filia története Nyomtatás
alt

A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött meg. Keszeg népességének és vallásának kialakulásában ez az esemény, döntő jelentőségű volt.
„A keszegi leányegyház (filia) alapítása is az 1716. évi újjátelepítéshez kapcsolódik.
A keszegi fiókegyházat az 1711-ben alapított nézsai plébániához csatolták."
Koháry István országbíró által, megkezdett újranépesítés során, a megye betelepítésének második hullámában, a gyengébb minőségű földekre érkező felvidéki tót (szlovák) lakosság közül Keszegre is érkeztek evangélikus vallású telepesek. 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Rákóczi szabadságharc bukása után újabb vallási erőszakhullám söpört végig az országon.
A szabad vallásgyakorlását Nógrád megyében is korlátozták, az evangélikusokat kényszeríttették a katolikus vallás gyakorlására.
A római katolikus vallású keszegi földbirtokosok is hasonlóan cselekedtek: egyes források szerint az evangélikus templomot elvették, mások szerint lerombolták, és katolikus templomot építtettek a helyébe. Ennek hatására többen elmenekültek, vagy a római katolikus hitre tértek át.
Az utolsó anyakönyvi bejegyzés 1750-ből való, amely evangélikus esküvőről tudósít.
Ezt követően a katolikus vallás válik uralkodóvá.

Írtaés szerkesztette: Deák Ervin
Forrás: Honismereti kiskönyvtár, Végh József: A megye nyugati szélén – Keszeg
Lehotka Gábor: Keszeg község történelme az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig – szakdolgozat