|
A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött meg. Keszeg népességének és vallásának kialakulásában ez az esemény, döntő jelentőségű volt. „A keszegi leányegyház (filia) alapítása is az 1716. évi újjátelepítéshez kapcsolódik. A keszegi fiókegyházat az 1711-ben alapított nézsai plébániához csatolták." Koháry István országbíró által, megkezdett újranépesítés során, a megye betelepítésének második hullámában, a gyengébb minőségű földekre érkező felvidéki tót (szlovák) lakosság közül Keszegre is érkeztek evangélikus vallású telepesek.
|
A Rákóczi szabadságharc bukása után újabb vallási erőszakhullám söpört végig az országon. A szabad vallásgyakorlását Nógrád megyében is korlátozták, az evangélikusokat kényszeríttették a katolikus vallás gyakorlására. A római katolikus vallású keszegi földbirtokosok is hasonlóan cselekedtek: egyes források szerint az evangélikus templomot elvették, mások szerint lerombolták, és katolikus templomot építtettek a helyébe. Ennek hatására többen elmenekültek, vagy a római katolikus hitre tértek át. Az utolsó anyakönyvi bejegyzés 1750-ből való, amely evangélikus esküvőről tudósít. Ezt követően a katolikus vallás válik uralkodóvá.
Írtaés szerkesztette: Deák Ervin Forrás: Honismereti kiskönyvtár, Végh József: A megye nyugati szélén – Keszeg Lehotka Gábor: Keszeg község történelme az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig – szakdolgozat
|